Kérdése van?
gyakori kérdések
Néhány kérdés, amit gyakran tesznek fel nekünk…
Pár- és családterapeutának az hívhatja magát, akinek ez a képzés a pszichológiai diplomájára épül, és a Magyar Családterápiás Egyesületnél végez. Az egyéb segítő foglalkozásúak (Livi pasztorálpszichológiai szakember) családkonzulensként dolgozhatnak.
A családkonzulens alapvetően egészséges embereket támogat – akik pszichikai értelemben nem betegek – a problémamegoldó készségeik fejlesztésében, a klienst a saját erőforrásainak optimális kihasználásában segíti, valamint prevenciós, edukációs tevékenységet végez.
Emellett, ha a családban fennáll egy pszichés betegség, akkor edukációt nyújthat a családtagoknak és abban a beteget is bevonva segítheti a családot, hogy miként élhetnek békében addig is, amíg az ő egyéni kezelése folyamatban van.
Alapvetően tehát azt mondhatjuk, hogy amennyiben nem áll fenn pszichés megbetegedés, hanem saját magatokon vagy a kapcsolatotokon szeretnétek dolgozni, bizalommal fordulhattok hozzánk. Amennyiben úgy látjuk, hogy mégis kompetenciahatárba ütközne a témátok, úgy jó szívvel ajánlunk egyéb szakembereket nektek!
A coaching szó gyökerei a középkori Magyarországra vezetnek – a Kocs községben népszerű, lóvontatta szekér elnevezése volt a kocsi, ami aztán más európai nyelvterületekre is elvándorolt bizonyos formában. Bár maga a coaching jellegű beszélgetés műfaja alighanem az ókori görögökig nyúlik vissza, a kocsi képe azért nem egy rossz illusztráció: ahogyan egy utazó beül egy kocsiba, és elmondja a sofőrnek, hogy hova szeretne eljutni, ehhez hasonlóan segít egy coach az ügyfeleinek a vágyott pontra eljutni.
A kép persze sántít: az utat mindig a coachee járja be, a coach valójában az, aki társul szegődik az út megtervezésében, és néha a terv frissítésében. A coach a navigátor a sofőr mellett, csak épp a térképet és a célokat a sofőr belső világa nyújtja.
Na de mire is jó akkor a coaching? A coaching arra jó, hogy kérdésekkel dolgozva az ügyfél:
– új felismerésekre jusson a saját helyzetével kapcsolatban
– más szemszögből tudjon a saját helyzetére tekinteni
– tudatos döntést tudjon hozni akkor, amikor nincsenek egyértelmű válaszok
– ha ez még nem adott, megtalálja a valódi céljait és
– közelebb kerüljön a céljai megvalósításához
Egyelőre készpénzes fizetésre és banki átutalásra van lehetőség nálunk.
Minden esetben számlát állítunk ki, amihez el fogjuk kérni a számlázási adatokat, amit kizárólag a számlázási célra használunk fel.
Coaching szolgáltatás esetén az International Coaching Federation szakmai szervének a mindenkori irányelvei, különösen is annak az etikai kódexében foglaltak számunkra a meghatározóak.
Párkapcsolati tanácsadás és családkonzultáció esetében pedig az újonnan megalapított, Magyarországon egyedülálló Családkonzulensek Egyesülete irányelvei és Etikai Kódexe szerint dolgozunk – amelynek Livi tagja.
A Viktor E. Frankl (1905-1997) által megalapított Logoterápia és egzisztenciaanalízist, Sigmund Freud pszichoanalízise és Alfred Adler individuálpszichológiája után, a szakirodalom a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzatként emlegeti. Frankl az „Orvosi lelkigondozás” és „Tudattalan Isten” c. könyveiben szisztematikus kifejtését nyújtja a logoterápia- és egzisztenciaanalízisnek mint „szellemi megközelítés pszichoterápiának”, amelynek programszerű feladata, hogy meghaladja a lélekgyógyászat elméletén és gyakorlatán belül uralkodó pszichologizmust. A tudatos és tudattalan jól elkülöníthet rétegei mellett, érvel minduntalan Frankl, az ösztönös és szellemi dimenziót is meg kell különböztetni, mivel a pszichofizikai adottságokkal való szembeszállás lehetősége egyértelműen bizonyítja a szellemi egzisztencia autonómiáját.
Az egzisztenciaanalízis az embert az értékeivel szembesíti, a logoterápia pedig az értelemtalálásban nyújtott szakmai segítségnyújtást jelenti